Miért fontos egészségesen táplálkozni?
A legfontosabb anyagcsere folyamat a táplálkozás, mely testünk ellátásához, működéséhez, fejődéséhez és növeléséhez elengedhetetlen.
Nem elijesztésképpen, de megállapították, hogy a felnőtt- vagy időskori halálokok 46 %-a az elhízásra és az egészségtelen táplálkozásra vezethető vissza. Ezzel jó tisztában lenni, mert odafigyelve, akár éveket nyerhetünk az életünkből. De mit jelent az, hogy egészségesen táplálkozni? Alapvetően bármit fogyaszthatunk, ami számunkra személy szerint a legmegfelelőbb. Szervezetünk a környezetünkkel folyamatos anyagcserét végez. Ez annyit jelent, hogy a szervezet a környezetéből anyagokat vesz fel, ezeket átalakítja, az abból szükségteleneket pedig visszajuttatja a környezetébe.
A legfontosabb anyagcsere folyamat a táplálkozás, mely testünk ellátásához, működéséhez, fejődéséhez és növeléséhez elengedhetetlen. A helyes táplálkozásnál fontos az elfogyasztott ételek mennyisége, minősége, összetétele, és nem utolsó sorban a változatosság. Ami fontos, hogy az étel, amit eszünk legyen elegendő, tápláló, változatos, és az is fontos szempont, hogy finom legyen, hogy élvezettel tudjuk elfogyasztani. A helyes táplálkozásban az ételek összetevői közül a következőket kell figyelembe venni: a szénhidrátokat, a zsírokat, fehérjéket, a vitaminokat és az ásványi anyagokat egyaránt.
A szénhidrátok
A szénhidrát a szervezet fő energiaforrása. Fontos szerepe van ezen túl az agyműködésben is. A fő szénhidrátok a cukor és a keményítő, ezeket elsősorban gabonafélékben találhatjuk meg, ilyenek a különféle gabona magvak, a rizs, a tészta és a kenyérfélék, de megtalálhatók ezen kívül még zöldségfélékben, gyümölcsökben, tejben és tejtermékekben egyaránt.
A szénhidrátok jelentik szervezetünk számára az elsődleges energiaforrást. Legfőbb szénhidrátraktáraink:
– A vér (“leesett a vércukrom”)
– Az izom ( izomglikogén )
– A máj
Ebből következik, hogy ebből kell folyamatosan rendelkezésre állni, hogy a napi tevékenységekhez elég energiánk legyen. Ellenkező esetben jön a fáradtság, fejfájás, édesség kívánás. És máris csokis fánkok, kekszek, kiflik jelennek meg előttünk. De nem mindegy, hogy milyen szénhidráttal látjuk el szervezetünket.
Egyszerű szénhidrátok: telítő értékük kicsi (nem lakunk jól velük, mert szinte semmi rostot nem tartalmaznak), energiatartalmuk nagy: ezek a fehér, finomított pékáruk, cukrásztermékek, csokoládé, cukorkák, kekszek, stb.
Glykémiás index: a szénhidrátok szőlőcukorhoz viszonyított vércukorszint emelő hatása. Az egyszerű szénhidrátok glykémiás indexe magas, tehát fogyasztásuk nagy és hirtelen vércukorszint ingadozást eredményez.
Összetett szénhidrátok: telítő értékük nagy energiatartalmuk alacsonyabb. Glykémiás indexük alacsonyabb. Az élelmi rost tartalom növekedésével – zöldségek, hüvelyesek – csökken a glykémiás index. Ide tartoznak a teljes őrlésű gabonából készült termékek, a rizs, durum tészta, zöldségek, gyümölcsök, natúr gabonapelyhek. A magas rosttartalom miatt a szénhidrát fokozatosan szívódik fel, egyenletes szinten tartva a vércukrot. Ezért nem tör ránk farkaséhség, sem ellenállhatatlan édesség kívánás. Ne tévesszen meg minket, hogy a gyártók a trendnek megfelelően gyakran a teljesen finomított, agyon cukrozott, tápanyag szempontjából értéktelen, kalóriadús termékeket is “egészséges”-ként hirdetik. Mindig olvassuk el a dobozon a pontos összetételt! Ezek alapján törekedjünk arra, hogy táplálékunk 50-60 százalékát összetett szénhidrátok – zöldség, gyümölcs, rizs, különféle gabonakásák, teljes őrlésű kenyér stb. – alkossák!
A zsírok
A legnagyobb energiamennyiséget a zsírokban találjuk meg. Ez segít a szöveteink felépítésében, valamint a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában. Ilyen vitaminok az A-, D-, E-, és a K-vitamin. A zsírok megtalálhatók vörös húsokban, a tojásban, a tejben, tejtermékekben, de akár a mogyoróban és a növényi eredetű olajokban is. A zsírokról jó, ha tudod, hogy rendkívül fontosak, de nem szabad túl sokat fogyasztani zsírtartalmú ételekből sem.
A zsírsavak a zsírok építőkövei. Lánchosszuk és telítetlen kötéseik száma alapján megkülönböztetünk:
1. Telített zsírsavak: főként állati származékok, kivéve a kókuszzsír –jelentősen növelik a vérzsír szintet!
2. Telítetlen zsírsavak: főként növényi származékok, kivéve a halolaj.
Minél nagyobb a zsírok telítetlen zsírsav tartalma, annál folyékonyabb a halmazállapotuk szobahőmérsékleten. Sertészsír – szilárd, baromfizsír – átmenet, növényi olajok – folyékony. Zsírokra feltétlenül szükség van a zsírban oldódó vitaminok (A,D,E,K) hasznosulásához, és a kiegyensúlyozott zsíranyagcseréhez. Miért egészségesebbek a fehér húsok a vörös húsoknál? Mert a vörös húsok nagyobb mennyiségű rejtett zsiradékot tartalmaznak, ezen belül is nagyobb mennyiségű telített zsírsavat.
Margarinok: olajokból, hidrogénezés útján keményítik. A technológia során transzzsírsavak (káros) is keletkeznek bennük. Vaj: esszenciális (csak táplálékkal bevihető) zsírsav tartalma magas. Oliva olaj: koleszterincsökkentő hatása van.
Magas hőfokon minden zsír toxikus anyagokra bomlik, tehát törekedjünk a szükséges zsírmennyiséget hidegen sajtolt olajok formájában fogyasztani, kíméletes főzési eljárások mellett. Salátánkra mindig tegyünk egy kanálnyi olíva, tökmag, kukoricacsíra olajt, ma már óriási a választék! Tökmagolaj: rendszeres fogyasztása férfiak számára különösen ajánlott, mert pozitív hatása a prosztata bántalmakra orvosilag bizonyított!
A fehérjék
A fehérjék amolyan építőelemek a testünkben. Nagyon fontosak a növekedéshez, és a károsodott sejtek regenerációjához. Az emésztésben és a betegségekkel szembeni védekezésben is van szerepük. Fehérjék leginkább a húsokban, tejben, tejtermékekben, tojásban, halfélékben és a mogyoróban található meg.
A fehérjéknek is két fő csoportja van, a teljes értékű (komplett) és a nem teljes értékű (nem komplett) fehérjék. Esszenciális aminosavak: az aminosavak a fehérjék építőkövei. 20 aminosav van, ennek kb. felét a szervezet állítja elő, a többit nem képes előállítani, hanem a táplálékkal kerül be a szervezetbe. Ezeket nevezzük esszenciális aminosavaknak.
Teljes értékű fehérjék: az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák. Ilyenek az állati eredetű fehérjék, a húsok, a tejtermékek és a tojás. A növényi eredetű fehérjékben más-más aminosavak találhatók. Ezért ezek nem teljes értékű fehérjék. Ezért tanácsos minden képen valamilyen állati eredetű fehérje fogyasztása, mert csak növényi fehérjék fogyasztásával nehéz valamennyi esszenciális aminosavat biztosítani a szervezet számára. A jóléti társadalomban kevésbé fenyegeti az átlagembert a fehérje hiány. Sokkal gyakoribb jelenség a túlzott fehérje fogyasztás. Reggel tejeskávé, vajas kenyér sajttal és sonkával, délben hús, este megint felvágott, vagy hús. Intenzív fizikai tevékenység nélkül, a fölösleges fehérje mennyiség nem épül be az izomzatba, nem tud elraktározódni, hanem először rothadásnak indul az emésztőrendszerben, majd lebomlik és kiürül a vizelettel együtt a szervezetből, nagyon megterhelve ezzel a veséket.
Szója: külön említést érdemel a szója, mint növényi fehérjeforrás. Aminosavakban gazdag, fehérjetartalma igen magas. A szója ezen kívül nagy mennyiségben tartalmaz ösztrogént ( női nemi hormon). Így rendszeres fogyasztása késlelteti, vagy ki is küszöbölheti hölgyeknél a változó kori tüneteket.
Ásványi anyagok
Az átlagos napi vízveszteségünk kb. 2,5liter, ennek 60%-a a vizelettel, 20%-a a bőrön keresztüli párolgással, 20%-a pedig a légzési párával távozik. A vízveszteség pótlásával együtt az elveszett só és ásványanyag tartalmat is pótolni kell, ezért célszerű a folyadék utánpótlást gyümölcsökkel, ásványvízzel, gyümölcslevekkel, salátákkal pótolni.
Fontosabb ásványi anyagaink: Nátrium, Klór, Kálium, Kalcium, Foszfor, Magnézium, Vas, réz, cink, Króm, jód, fluor, szelén.Akkor is táplálkozhatunk hiányosan, ha rengeteget eszünk, és nem csak a túlzásba vitt evés, hanem a táplálkozás helyes arányainak be nem tartása is elhízáshoz vezethet, ami növeli a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a cukorbetegség és az ízületi panaszok kockázatát. Hazánkban a kelleténél jóval több telített zsírsavat és cukrot, ugyanakkor kevesebb rostot és keményítőt fogyasztanak az emberek, így a fenti betegségek gyakorisága egyáltalán nem meglepő.
Víz:
Testünk 70-75 %-át a víz teszi ki. Valamennyi életfunkcióhoz – emésztés, kiválasztás, hőmérsékletszabályozás, méregtelenítés, ízületek, izmok működése, zsír anyagcsere, véráramlás, stb.- elengedhetetlenül fontos szerepet játszik. Ha szervezetünk nem jut elég vízhez, zavar áll be ezekben a funkciókban. A cukrozott italok, gyümölcslevek, tej, szénsavas üdítők sok esetben csak növelik a szomjúságot. A csapvíz tartós fogyasztása különböző vegyszertartalma miatt nem ajánlott, igyunk palackos ásványvizet, vagy szerezzünk be víztisztító készüléket. Egy átlag felnőtt napi folyadékszükséglete 1,5-2 l. Sporttevékenység vagy nagy meleg esetén ennek a duplája, vagy még több. Ne várjunk, amíg megszomjazunk, az már dehidrált állapot!
Vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek (mikrotápanyagok: energiát nem tartalmaznak). Változatos vegyes táplálkozásból fedezni tudja a szervezetünk. Multivitamin készítmény szedése javasolt:
–Betegség, sérülés, műtét után
–Sportolóknál
–Idős korban
–Terhesség, szoptatás
–Egyoldalú diéta
A cikkhez felhasznált források :https://igyteljesazelet.hu/eletmod-rovat/elme-csillapodj